2011. május 13.

Díszes társaság verődött össze sárga-fekete színekben a budapesti reptéren. Köztük voltam én is. A célunk közös volt: három napos fieszta Dortmundban, hiszen imádott klubunk, a BVB megnyerte a német bajnokságot.

A landolást követően elfoglaltuk a szállásunkat a jól ismert és közkedvelt hotelben a Märkische Strasse-n.   Egy ilyen túrán az első és legfontosabb dolgok közt szerepel egy korsó sör és egy bratwurst elfogyasztása, ezért megiramodtunk a városközpont felé, hogy szert tehessünk ilyen élelmiszerekre. 

Természetesen a törzshelynek számító vendéglátó egységben telepedtünk le. Laza volt. A tér tele, mindenki boldog, jó ételek, italok, napfény, fantasztikus feeling.

Miután átvettük a bajnoki mámorban úszó város hangulatát a Sport Hotelbe vettük az irányt, mert le volt foglalva a bowling pálya. Nem tudtam elképzelni, hogy hogyan fog sikerülni ez a program, hisz eddig ilyen soha nem volt, de nagyon hamar kiderült, hogy nyerő ötlet volt Dirk részéről. Sajnos lassan lendültem bele a játékba, nem tudtam felvenni a versenyt a klasszisokkal, de pár pohár ital után megtáltosodtam. A többiek játékára inkább negatív hatással volt az alkohol. Remek hangulat uralkodott ebben a játékbarlangban, nem gondoltam, hogy a túra e szakaszában már ilyen jó lesz a buli.

A lendület ezek után sem hagyott alább, egy klasszikus italozóba voltunk „hivatalosak”, ahol BVB-s arcok vetítettek emlékezetes momentumokat, míg mi hátul csocsóztunk és iszogattunk. Mikor leszállt az este, a tervezett program nagyjából véget ért aznapra, így többen visszatértek a szállásra vagy korzózni a központba. 

Öten gondoltuk úgy, hogy belekóstolunk Dortmund éjszakai életébe. Örülök, hogy az este folyamán pár olcsó hely mellett a „zum Igelbe” is eljutottunk, ami egy nagyon nívós hely. Októberben jártam ott először, mindenképpen szerettem volna megmutatni a srácoknak. Szerencsére nekik is tetszett és új barátokra tettek szert. Kiváló képek is készültek itt rólunk a csapos bácsi jóvoltából. Három óra magasságában fáradtan tértünk nyugovóra.

2011. május 14.

Reggel frissen és üdén ébredtünk. Gyors készülődés után el kellett hagyni a szállásunkat és a város szélére költözni. Ez a hotel is kiváló volt, de nem volt időnk élvezni a kényelmét, robogtunk vissza a város szívébe. Itt már fantasztikus volt a hangulat, mindenki izgatottan várta a Frankfurt elleni találkozót. Következő állomáshelyünk a Fanprojekt nevű hely volt, ami csak pár kereszteződésnyire volt a centrumtól, de sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az 1 Eurós sör ellenére sem.

Nem maradt más hátra, végre valahára a Signal Iduna Parkba tartottunk. Kicsit megcsúsztunk időben a korábbi túrákhoz képest, ezért a sörkerti körök kimaradtak, helyette inkább minél előbb a szentélybe akartunk érni, hogy betárazhassunk ételből és italból.

A mérkőzés előtt elbúcsúzott a csapattól a legendás Leonardo Dede és Nuri Sahin, aki legendás lehetett volna. Megható pillanatok voltak ezek.

A találkozó döcögősen indult, de végül megmutatta a Borussia Dortmund csapata, hogy miért lett a Bundesliga királya. 3:1 lett, amiért nagyon hálásak voltunk a fiúknak.

A salátástál átadó ceremónia nagyon nagy élmény volt, igaz pár túlbuzgó szurkoló belerondított az összképbe.  A gyepszőnyeget ezek után ellepte a szurkoló tábor, ezt nem hagyhatta ki a mi kis csoportunk sem. Óriási érzés volt a Westfalenstadion játékterén bóklászni.

Amikor nagyjából sikerült megemészteni az élményt újabb leszervezett buli várt ránk, ahol a külföldi BVB rajongói csoportok találkozhattak egymással. Nagy létszámban képviseltette magát az eseményen Dél- Tirol, Belgium és persze mi, magyarok is. És ott volt Dave, Ausztráliából. Elképesztő.

A party az idő múlásával egyre jobb lett, aki nem ment vissza a hotelba ideje korán, az nagyon jól bulizott. Szimpatikus hely volt a számunkra és mi is szimpatikusak voltunk a pultos lányoknak.
A hely zárása után páran még szórakoztunk kicsit, majd hajnali négy magasságában pontot tettünk a nap végére.

2011. május 15.

A vasárnap is tartogatott fantasztikus élményt. Miután szállásunktól elbúcsúztunk és letelepedtünk táskáinkkal a városközpontban némi tétlenkedés után kis létszámban elindultunk harapni valamit, amikor jött a hívás Vidisjanitól, hogy a csapat kamionja nem messze halad tőlünk. Ekkor nagy lendülettel átvágtunk a téren, melynek végén megpillantottuk a Borussia Dortmund ünneplő, vidám hőseit. Nagyszerű volt ezt is átélni, futni a kedvencek után, látni Watzkét és Kloppot ahogy bohóckodik. Feltette a koronát a hétvégére ez a szerencsés találkozás. Igazából leírhatatlan, mind oly sok minden ezen a túrán.

Kora délután a reptérre mentünk, este sikeresen megérkeztünk Magyarországra.

Parádés túra volt. Nagy- nagy hála a szervezőknek, azoknak, akik segítettek és a csapatnak a szenzációs szezonért!

Heja BVB Fanclub Ungarn!