Az elmúlt hetekben, hónapokban egyre többet beszélgettünk szurkolótársaimmal a bajnoki címről.
Sőt, Tomi barátom már legalább két hónappal ezelőtt megjósolta, hogy a 32. fordulóban a Nürnberg ellen bizony meglesz a salátástál!

Izgatottan vártuk hétről-hétre az eredményeket. Számolgattunk, hiszen nem sokszor adatik meg az ember életében, hogy élőben láthassa kedvenceiket a bajnokság megnyerésekor, pláne nem 1.200 km távolságból.
Krisztivel elhatároztuk, hogy a Glubb ellen ismét ott leszünk a Westfalenstadionban.

Kicsit aggódva telefonáltam körbe, hiszen az utolsó fordulóra többen utazunk ki a Fanclub-ból. Végül Sadzsi, és Peti csatlakozott hozzánk. Nekiláttunk a szervezésnek, péntek esti indulás volt a terv.
Felhívtuk Dirket, hogy vegye fel a kapcsolatot Melanival, mert kevés esélyt láttunk a jegyszerzésre. Húsvét utáni napon jött az első örömhír! Kaptunk 4 db jegyet a mérkőzésre.

Közben Petrov Peti barátom sem tétlenkedett, elkérte a céges kocsit, és egy már bejáratott szállást Mendenben. Kocsi, jegyek, szállás lerendezve, lebeszéltünk mindent, és már csak a péntek estét vártuk.

A váratlan fordulat, csak ezután következett. Szerdán este hív Peti, hogy mi lenne, ha a péntek esti indulást áttennénk szombat reggelre? Neked elment az eszed? -vágtam rá nyomban, meccs után érjünk ki Dortmundba???
A válasz még hihetetlenebb volt, magánrepülővel megyünk! :)
Egy kocsit el kell hozni a mendeni gyárból, és így Bettermann Úr a magángépével kivisz minket.
Hoppá, ez nem semmi, megúsztuk a fárasztó éjszakai vezetést, és visszafelé cabrió mercivel jövünk.

A költségek jelentős csökkenéséről már nem is beszélve. Péntek este felvettem Sadzsit Győrben, és indultunk Bábolnára, nálunk töltötte az éjszakát, hogy másnap korán tudjunk indulni az OBO telephelyére, Bugyira. Időben ott voltunk, így az időt a Flaskó nevű vendéglátó ipari egységben ütöttük el.

Rövid gyárlátogatás után, a megbeszélt időre megérkezett Bettermann Úr, és pilótája. Kivittek minket a kiskunlacházi volt orosz reptérre, ahonnan rövid pakolás, és koordinátaegyeztetés után felszálltunk. A gépet személyesen Bettermann Úr vezette. A 1,5 órás út után könnyedén landoltunk Mendenben.

Beültünk a hétvégére kölcsönkapott Passat kombiba, és már száguldottunk is a szállásra. Dortmundban először Melanihoz vezetett utunk, átadtuk ajándékunkat, felvettük meccsjegyeinket.

Innen a főtérre hajtottunk, körbejárva kedvenc helyeinket. Nagy volt a tömeg a városban, a sörözők tele voltak, mindenki nagy izgalommal várta a délutáni mérkőzést. Saláta szagot lehetett érezni a levegőben! :)

Sadzsi, és Peti kisebb apróságot vásároltak a gyerekeiknek, én sört meg bratwurstot. Délután 2 körül érkeztünk a stadionhoz, a sörkertben összefutottunk Günterrel, és Olaffal.
Jót beszélgettünk, söröztünk, és sokunkat kirázott a hideg, mikor előkerültek a salátástálak, és rázendítettünk a Wer wird deutscher Meister? BVB Borussia! című dalra.

1 órával a kezdés előtt értünk be a stadionba, elfoglaltuk helyünket a Südtribüne-n, nagyon jó volt a hangulat.
A meccset kicsit álmosan kezdtük, de aztán az első félidő végére helyreállt a világ rendje, 2-0-ra vezetett csapatunk. Eközben több ezren követték rádión, interneten keresztül a számunkra borzasztóan fontos Köln-Leverkusen mérkőzést, ahol a félidőben 0-0 volt az eredmény. Itt már éreztem, nagy baj nem lehet.
Aztán a 70 perc körül robbant a stadion! Vezet a Köln! :)
Ezt az érzést nem tudom elmondani, még soha nem éltem át ilyet. Fantasztikus dolog élőben látni, érezni azt a pillanatot, mikor megtudod: megnyerte a bajnokságot az imádott csapatod!
Záporoztak a sörök, mintha söreső esett volna, mindenki a másik nyakában, elmondhatatlan boldogság volt, és bizony az örömkönnyek is megjelentek szinte mindenki szemében. Többen felmásztak a kerítésre, egymás után gyulladtak a görögtüzek, óriási fieszta kezdődött.
Ezt az ünnepet aztán a 83. percben az őrület határára emelte Novakovic, mert megszerezte a második kölni gólt.

Véglegesen eldőlt, Német bajnok a Borussia Dortmund! A lefújás pillanatában állva ünnepelt az egész stadion. Őrület. A következő 2-3 órában a játékosokat, Kloppot ünnepeltük, nem akart senki hazamenni.
A városban is hasonló látvány, hangulat fogadott minket. Rengeteg ember, mindenki énekelt, és a csapatot éltette.
Kedvem lett volna egy hosszabb ünnepléshez nekem is, de másnap hosszú út várt ránk, így visszatértünk a szállásra.
Az összefoglalók előtt jót beszélgettünk, Sadzsival elszívtuk a Meister-szivart, és fáradtan, de rengeteg fantasztikus élménnyel gazdagodva feküdtünk le.
Másnap miután meghozták a kocsit, elhagytuk a szállásunkat. Hazafelé jövet jókat beszélgettünk, ökörködtünk, és természetesen kipróbáltuk tető nélkül a cabriót.
Este 7-re értünk Győrbe, kitettük Adriánt, és Peti minket is hazafuvarozott Bábolnára.

Óriási köszönet ismét azoknak, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a túra. Melaninak, Betterman Úrnak, Dirknek, Petrov Petinek.
Remek hétvége volt.

Remélem egyre többször fogunk közösen ilyen élményeket átélni!

HEJA BVB FANCLUB UNGARN!