A müncheni utazás ötlete visszanyúlik 2010. szeptemberébe, mikor is Laszti és Bazsi társaságában elmentünk a világ végébe Ukrajnába EL mérkőzésre. Amit a  900 dortmundi szurkoló művelt szurkolás terén, arra ösztönzött, hogy egy komoly idegenbeli meccsre is elmenjünk. Így jött az ötlet, hogy 2011. február 26-án, irány München!
Természetesen megkerestem Zlotyit, hogy milyen esélyem van a jegyek beszerzésére. Ő nagy vonalúan azt mondta, biztosan lesznek jegyek, mert rajtunk kívül senki nem jelentkezett erre a mérkőzésre, mindenki a DERBY-re készül! Elérkezett a nagy nap, útra keltünk Münchenbe!

Eseménytelen út után a város előtt nagyon megijedtem, mert minden autópályán dugók alakultak ki. De hamar meg is szűntek és könnyen a stadionhoz értünk 9 óra körül. Ami igen csak meglepett, hogy már sok dortmundi parkolt a 8 órakor megnyitott P2-es parkolóban.

Rendbe szedtük magunkat és irány a metró. Igyekeztünk, mert a Deutsches Muzeum-ot szerettük volna megnézni. Kb. 30 perc múlva már a Marienplatz-on voltunk a város szívében. Ahogyan felértünk a metróból, a téren sok volt a sárga-fekete ruhás, sálas, sapkás ember. Mindenki integetett, köszöngetett a másiknak.
Rövid séta és útbaigazítás után megérkeztünk a múzeumhoz.

Bent nem tettünk meg métereket, úgy hogy ne ütköztünk volna Dortmundiakba.Természetesen ez nekem nagyon tetszett, hiszen felénk ez nem szokás. A nézelődés után már az élvezeteknek kellett átadni a terepet, hiszen Münchenben nem lehet étel és ital nélkül meglenni. Megebédeltünk, söröztünk és indultunk vissza a metróhoz, hogy minél előbb a stadionnál legyünk!

A stadionnál már megkezdődött a mozgás, igaz hála Istennek többen voltak a Dortmundiak és ez megadta az alaphangot!
Mi is be bekapcsolódtunk az össznépi sörözésbe, a kedvünk ennek hatására még jobb lett! Azt viszont meg kell jegyezni, hogy az Aréna kártya beszerzése (amivel a stadionban lehet fizetni ) igen körülményes volt, nem olyan egyszerű  mint Dortmundban. Ez nem zavart a sörözésben bennünket, mert kint még lehetett készpénzzel fizetni.

Alig vártuk, hogy bemenjünk a stadionba, végre ez is bekövetkezett. Én sokkal többet vártam az Allianz Arénától, de a mérkőzés után már nagyon tetszett! Mire felmentünk a kakas ülőre nagyon elfáradtunk és pihenés képen muszáj  volt újabb sört inni.

A szektorunkban már elég sokan voltak és a hangulat is jó volt. Azért annyit meg kell jegyezni, hogy a Bayern szurkolók szerint ha kikapnak akkor már bajnok a BVB ! Ezt a véleményt mi is osztottuk.

Amikor elkezdődött a mérkőzés, már tudtam, hogy itt fényképezésről és videózásról szó sem lehet.Bekapcsolódva a szurkolásba azt vettem észre, hogy 30 évet fiatalodtam! Utoljára akkor voltam ennyire intenzív mikor a Videoton vitézkedett az UEFA kupában! (1984-1985 a szerk.)

A mérkőzésről (gondolom mindenki látta)  csak annyit, hogy fantasztikus volt a CSAPAT!
Ami a lefújás pillanatában történt az leírhatatlan! A csapat és az egész stáb úgy örült, mint ha már véget ért volna a bajnokság és a Salátás tál Dortmundba került volna!
A hangulat csak fokozódott mikor a fiúk megérkeztek a szektor elé. Komolyan mondom, hogy 50 évesen még ilyet nem láttam és nem éreztem, mint az óvodás gyerekek úgy játszottak a játékosok és szurkolok! Hihetetlen élmény volt az egész! Nagyon elfáradtam és berekedtem a szurkolástól!

Azt nagyon sajnálom, hogy csak ennyien voltunk, mert szerintem itt  dőlt el a bajnokság! Szeretném megköszönni a segítséget Zlotyinak, Dirknek , hogy ilyen élményben volt részem, részünk!
Mindenkinek csak javasolni tudom, hogy ehhez a társasághoz csatlakozni kell!

A túrán készült képeket ide kattintva nézhetitek meg.

Heja BVB Fanclub Ungarn!