A februári találkozásunkkor megbeszéltük, hogy végre szép, kora tavaszi időben ismételten megnézhetnénk egy mérkőzést a csodálatos Westfalenstadionban. Így kezdődött az újabb, akadályokkal teli tavaszi túránk, a Hoffenheim ellen.

Kezdődött a jegyigényléssel, repülőjegy, és szállásfoglalással, és az ilyenkor szokásos egyéb szervezésekkel. Mivel nem volt még fix időpontja a meccsnek, úgy döntöttünk a péntek-vasárnap hétvégét célozzuk meg, mivel egyik csapat sem, volt érdekelt egyetlen kupaküzdelemben sem.
Gondoltuk biztos szombat délután lesz a mérkőzés...

Na itt jött az első meglepetés a készülődés során!
A sikeres foglalások, szabadságkérések után a DFB kisorsolta az utolsó fordulók időpontjait, és döbbenten láttuk, hogy vasárnap 15: 30-ra tűzték ki a kedvencek előadását.

Puff, pánik mindenkinél! Gyors egyeztetés után kiderült 2 fő sajnos kénytelen lemondani a túrát! Sikeres szállás, és repülőjegy átfoglalás után már nem lehetett más akadálya a kiutazásunknak. ROSSZUL GONDOLTUK!!!!

Az indulás előtti napon felhívtam Lasztit, mire Ő: Kitört Izlandon egy vulkán, ezért az angliai reptereket lezárták, így lehet, törlik a járatunkat!
Április 1 elmúlt már, ez milyen tréfa???  Nem volt az! Törölték a gépünk indulását péntek reggelre!
4 hónap elteltével szinte napra pontosan ismételten így jártunk! Hihetetlen!
Reggel 6-kor már mindenki tudta a szomorú hírt! Nem volt más lehetőségünk, csak az autó. A hosszú, és fárasztó utazás, és egyéb gondok tudatában sajnos Kohler, DjPierre, és DortmundLaci is az itthon maradás mellett döntött.

Mi Wörnsné (Kriszti), Laszti, Sadzsi, és én nekivágtunk az útnak. 11-kor felvettük Lasztit Győrben, és teljes gázzal irány Dortmund! A vezetést megosztva, este 21: 30-ra értünk a szállásra, egy hangulatos, kellemes nap végén. Közben folyamatosan tartottuk a kapcsolatot az itthon maradt társainkkal, és Dáviddal is lebeszéltem a másnapi találkozásunkat.
Ő Hildesheimből jött át hozzánk, erre a hétvégére. Elfoglaltuk a szobákat, jager, sör, vacsora, jager, sör után lefeküdtünk aludni, ránk fért.

Szombat délelőtt 10-re mentünk be a városba Dávidért, majd irány a Megastore. Dávid még nem járt ott, és nekünk is frissíteni kellett az ereklyéket, illetve különböző megrendelésekkel is megbíztak. Sadzsi bevállalta a vezetést, így mi nyugodtan sörözhettünk a nap további részében, Dortmund belvárosában. Sétálgattunk, bejártuk az összes üzletet, betértünk a jól megszokott bratwurst-os helyünkre is. Kimentünk a stadionhoz is, éppen egy modellkiállítást, és versenyt tartottak az edzőpályán. Jó sokan érkeztek erre a bemutatóra, talán ezért is lett vasárnap a meccsünk. Késő este tértünk vissza a szállásra, kicsi pihenés után gyalog elindultunk Dieter „Hoppi” Kurrat hangulatos kis kocsmájába.

Lenyomtunk jó pár pohár sört, Sadzsi, és Dávid segítségével beszélgettünk az ottani felszolgálókkal, és közben megnéztük az aznapi mérkőzések összefoglalóját. Éjszaka izgatottan feküdtünk le, másnap mérkőzés a szentélyben! Amíg a srácok a Forma 1 futamot nézték, Krisztivel elsétáltunk a reptérre, feltérképeztük a buszok indulását.
Furcsa volt látni a repteret, szinte teljesen megállt az élet! Alig lehetett látni valakit.

A 11: 30-kor induló busszal bementünk a Hauptbahnhof-ra letenni a meccs után távozó Sadzsi, és Dávid csomagjait. Aztán irány a Westfalenstadion! Volt még időnk a Günterrel való találkozásig, így sörözéssel, meg kolbászevéssel múlattuk az időt. Sikeresen eladtuk a jegyeinket, a Török jegyüzéreknek, és találkoztunk Günterékkel.

Még 1-2 sör, aztán irány a Südtribüne-re kirakni a Fanclub zászlóit. Nézelődéssel, ismételt sörözéssel, fényképezéssel vártuk a mérkőzés kezdetét. Kis idő múlva először harsant fel az addigra szinte teljesen megtelt Süd, jönnek ki a játékosok újságot olvasva a pályára. A bemelegítés közben ment a megszokott éneklés, de szinte végig a nagy visszatérőt Dedét éltettük! Ollé Dede, Ollé Dede kiabállta 25. 000 fanatikus, jó volt látni, hallani azt a nagy szeretetet, ami a szurkolók, és Dede közt van.

A mérkőzés nem volt a legjobb a csapat ismét gyengébb formában játszott, és ráadásul a 22. percre már Zidan, és Sahin is megsérült. Az első félidő végén a szöglet után Barrios szerintem szabályos gólt szerzett, de nem adták meg. A második játékrészben még jobban biztattuk kedvenceinket, mindenképpen gólt kell szerezni! Ez össze is jött, éppen a Süd előtt az Isten Nelson Valdez fejesével! Hatalmas öröm, mindenki egymás nyakában, folyik a sör a fülembe! Nem számít, csak egy dolog fontos vezetünk!
A következő 25 perc nem hozott különösebb fordulatokat, nem úgy az utolsó 5! Mindenki a végét várta, és a győzelem utáni ünneplést, mikor Hajnal Tomi egy buta hiba után elvesztette a labdát, és a HOPPenheim kiegyenlített, az utolsó percekben! Döbbenet a lelátókon, káromkodás, és többen elindulnak a stadionból haza.
Vége, sajnos döntetlen! A csapat nem jön ki a Südhöz, de érzésem szerint a szurkolók sem akarták igazán. Elköszönt tőlünk Günter, a lánya, és barátnője, majd elhagyták a szektort. Mi is lassan elindultunk visszafelé, de rengeteg időnk volt még, csak 21 óra után ment a srácok vonata Hannoverbe.

Éppen telefonon beszélgetek Dirkkel, mikor a hátamon lévő felirat BVB FANCLUB UNGARN, és a Magyar szó hallatán, megszólalt egy fickó mellettem: Magyarok vagytok? Egy középkorú férfi a lányával is kint volt a stadionban, már régóta kint élnek Németországban. Beszélgettünk velük séta közben, és megemlítettük nekik a honlapunkat is. A sok sörtől mindenki megéhezett, így betértünk egy „madaras étterembe”. Végül elköszöntünk Sadzsitól, és Dávidtól, majd visszabuszoztunk a szállodába. Nagyon fáradtak voltunk, és másnap korai indulást terveztünk, így hamar ledőltünk aludni.

Hétfőn reggel 6 órakor elindultunk Dortmundból. Lasztit hazavittük Pestre, és mi is este 7-re megérkeztünk Bábolnára. Ismét rengeteg élménnyel gazdagodtunk, jó volt találkozni Günterékkel, újra feltöltődtünk a Westfalenstadion fantasztikus hangulatával. A végeredmény lehetett volna jobb is, de nem panaszkodom.
Így legalább elmondhatom, megvan az első döntetlenem élőben!  Nagyon jól éreztem magam ezen a hétvégén is, jó kis társaság jött össze az elmúlt évek során!
Végül újra nagy köszönet a szervezésben résztvevőknek: Krisztinek, Dirknek, Zlotyinak, Sadzsinak, és mindenkinek, aki egy kicsit is segített ezen a túrán.
Remélem Dirk, és VidisJani ti győztes meccset láttok a farkasok ellen, és érmet szerzünk a bajnokság végén!

HAJRÁ DORTMUND, HAJRÁ BVB FANCLUB UNGARN!