A születésnapi túra – 2009.12.18-20. (Dortmund-Freiburg)
Írta: Lasztoméry András
2009. december 26. szombat, 19:34
1909. december 19.-e,
jellegzetes nap a dortmundi klub történetében. A megalakulás napja.
Az őszi sorsolást követően
kerestük a legkézenfekvőbb megoldást a születésnap megünneplésére. Hogy-hogy
nem, pont sikerült december 19.-ére egy hazai meccset kifognunk a Freiburg
ellenében.
Több hónapos tervezést és
szervezést követően (utazás, szállás, meccsjegyek, programok), elérkezett a
nagy nap.
Az utazást megelőzően azonban sokasodtak a problémák...
Többen a csapatból ágynak dőltek (Zlotyi és az egész família, Wörns és jó magam is). Sádzsi jó magyar focistaként két nappal az út előtt focizás közben szalagszakadást szenvedett. Így Ő sajna nem tarthatott velünk.
2009. december 18.-a pénteki napra esett. Reggel 9 órára volt megbeszélve a találkozó a Ferihegy 1-es repülőtéren.
A megbeszélt időre gyűlt is a nép szép számmal. A járatunk 11.10-kor indult volna, de 9 óra tájékán az indulást módosították 13.50-re. Ekkor még Zlotyiék a Wörns családdal és Dirkkel, nem érkeztek meg a reptérre, ezért felhívtam őket, hogy nem kell annyira sietniük.
Páran elmentek a közeli Tescoba bevásárolni (sört, üdítőt és rágcsálnivalót), arra a 4 órára, amit még a reptéren kell töltenünk.
Fél 10 magasságában jött a még kellemetlenebb hír. A járatot TÖRÖLTÉK. Sajnos Londonból, rossz időjárási viszonyok miatt nem tudtak a gépek felszállni.
Kb. 2 órás ügyintézés után felajánlottak nekünk egy vasárnap induló járatot. Mit ér az embernek egy vasárnapi járat, ha szombaton rendezik a meccset?
Ekkor jött a tanakodás, induljunk vagy ne induljunk?
Mindenki telefonálgatott és szervezkedett. Végül a megoldást egy 20 személyes kisbusz jelentette, amelyet Wörns szerzett. Dirk közben felhívta Dortmundban az IBIS hotelt és elmagyarázta a tényállást és lemondta a szállást, nehogy kárba vesszen a pénzünk.
Könnyes búcsút vettünk Krisz fatertól. Ő inkább hazament, nem vállalta az utat.
Így tehát 16 fővel neki vágtunk az útnak.
A csapat négy kocsiba ülve leutazott Bábolnára, Wörnsékhez. A busz ugyanis innen indult.
Wörnsék tökéletes házigazdának bizonyultak, hiszen a csapat, tisztelet a kivételnek szinte kiitta őket az alkohol készletükből. Egy fél órás melegedés, iszogatás és pakolgatás után megérkezett a buszunk.
A busz felé haladva, a lépcsőházban egy kis kutyát sétáltatni induló Tündérleányzóba botlottam. Gyönyörű teremtés volt. Bánom is, hogy Bábolna ilyen messze van Pesttől!
A buszba való rövid bepakolást követően mindenki elfoglalta rövid időre a helyét. Azért említettem a rövid időt, mert gurultunk úgy 10 percet, amikor először meg kellett állnunk, ugyanis mint a képek is bizonyítják a csapat 80 %-ának könnyítenie kellett magán. Miután folytattuk utunkat és a szomszéd településen felvettük a másik sofőrt is, a buszon remek hangulat alakult ki. Előkerültek a sörök, pálinka, jager és Laci kezében előbukkant a Wörnséktől zsákmányolt whiskey is. Zlotyi a túravezető porondmester, megpróbálta még feljebb tekerni a hangulatot. A dvd-kel szemezgetett, hogy mit is nézzünk. Talált is két klasszikust a Védd magad! és a Vitathatatlan 2 című filmeket. Nagy filmek lehetnek, ugyanis az előbbit december 23.-án, utóbbit pedig január 6.-án vetíti a Film +. Tehát, aki a nagy beszélgetés során lemaradt az izgalmakról, bepótolhatja az élményeket.
A whiskeys Laci mindenkivel jól összehaverkodott. Először Pierrel zrikálták egymást, majd fogadásokat kötöttek Zlotyival, Valdez ügyben. Majd közölte velem, hogy amiért megyek, mezeket úgyis megveszem és csak a mezekért megyek:).
Jó móka volt!
Aztán előkerültek a Sláger gyanús zenei albumok is Máté Péter, Kaczor Feri és Kadlott Karcsi személyében.
Ahogy haladtunk előre, lett egyre hűvösebb, az éjszaka közeledtével. A busz 95 km/h-val csak úgy repesztett a célállomás felé. Egy ideig volt fűtés a járgányban, de a meleg levegő is csak felül terjedt. Mindenkinek fázott a lába, hiszen alul csak a jéghideg levegőt éreztük. Sőt az ablakok fagytak belülről, sapkák és kabátok fagytak hozzá az ablakhoz. A szigetelés mit sem ért a buszon, ha egyáltalán volt.
Útközben több-kevesebb pihenőt tartottunk (WC szünet, tankolás). Az egyik ilyen megállásunkat követően, már mindenki elfoglalta helyét a buszon és indultunk tovább. Illetve csak azt hittük, hogy mindenki elfoglalta a helyét. Már indult a busz, amikor valaki csak feltűnt a busz mellett és futva verte a jármű falát. Gondoltuk, hogy ki az a hülye, aki itt szórakozik, dobálja a buszt? Ekkor megállunk és jól tettük. Dirk volt az, kis híján sikerült ott hagynunk Őt a pusztában.
Este 10 óra magasságában megállunk vacsorázni a Bayerische Wald pihenőnél. Nagyon örültek a 18 embernek. A dolgozók többsége épp hazafelé tartott, de amint megláttak minket maradtak és szó nélkül kiszolgáltak minket. A vacsorát követően haladtunk tovább. A táj ugyan havas volt, de az út teljesen járható, jól tudtunk haladni.
Mivel nagyon korán értünk volna Dortmundba (7 óra körül), ezért lassítottunk és reggel megállunk még egy fél órára egy Dortmund előtti pihenő helyen, hogy teljen az idő.
9 óra magasságában elértük a célállomást. Az IBIS hotelben foglaltunk egy szobát a két sofőrnek, hogy aludjanak, ki tudják pihenni magukat a visszaútra.
A hotelben mindenki magára kapott minden meleg ruhát, hiszen az utcán csak úgy repkedtek a mínuszok.
A 16 fős csapatunk itt 15re csappant, hiszen a szóltan Ábel elment a városban élő ismerőseihez.
Szép lassan elindultunk a belváros felé, ahol nagyban zajlott a karácsonyi vásár. A központban mindenki körülnézhetett, de ezt megelőzően betértünk egy vendéglátó ipari egységbe étkezni egyet (sült krumpli, bratwurst és sör).
A tér egyik sarkán található egy Fanshop. Gondoltuk benézünk, melegedünk és vásárolunk egy-két dolgot (kesztyűt, mezt és a gyereknek egy két játékot). A vásárlás közben összefutottunk még egy-két magyar szurkolóval. Milyen kicsi a világ?
Dirk is találkozott az utcán plettenbergi ismerőssel, jót beszélgettek.
A tér középén áll egy sok fenyőből összeállított hatalmas karácsonyfa, körülötte kézművesek árulták szép portékáikat. Mi mégis inkább a forralt boros stand felé vettük az irányt. Itt elfogyott jó néhány csésze bor és egy dekás jager, amely a melegedést szolgálta. Iszogatás közben találkoztunk azzal az 5 fővel, akik kocsival közelítették meg Dortmundot és szintén szerették volna megtekinteni a szülinapi találkozót.
Iszogatásunk közben kiszúrtam egy a mi szurkolói csoportunk által készített sállal a nyakában közeledő férfit.
Mint kiderült Zlotyiék találkoztak az illetővel a berlini kupadöntőn. A férfi édesapja magyar és hazánkban is él. Szép lassan dél felé közeledett az idő, így hát felkerekedtünk és a metro felé vettük az irányt. A metron nagyon kellemes idő volt, kezdtem ismét érezni a lábujjaimat. Kérdeztem is pár embert, hogy nem megyünk-e még egy kört?
A stadionhoz érve már gyülekezett a nép, a tömeg. Zlotyiék elmentek átvették az interneten megrendelt plusz jegyeket. A két kieső utazónk jegye kb. 2 percig volt a kezünkben, hiszen azonnal megvette tőlünk egy apuka, magának és kisfiának.
Természetesen a stadionnál lévő Fanshopba is bemerészkedett mindenki. Ki melegedni, ki vásárolni, nézelődni.
Másfél órával a meccs előtt elindultunk befelé a stadionba, a mi szentélyünkbe !
A jegyek össze-vissza szóltak, tehát hogy mindenki egy helyre a Südre, azon belül is a 14es szektorba (megszokott helyünke) jusson kellett egy kis művészet, logisztika.
Sajnos itt jött a következő kellemetlenség. Sarq és Zlotyi bérletes akcióját kiszúrták a biztonságiak és elvették a bérletünket, melyet hosszas magyarázkodás után sem sikerült visszaszereznünk. Nem hitték el, hogy Magyarországról vagyunk és hogy van saját bérletünk …
A csapat többsége mégis bejutott a 14es szektorba Dirknek, Günternek és pár bérletesnek köszönhetően, pár fordulóval szinte mindenki bejutott. Sarq és Pierre azonban csak a 84es szektorba tudtak bejutni, mert a szokásos szektorunkban már gyanúsak voltak, nem rizikóztak és mentek oda, ahova a jegyük szólt. Mint kiderült, meccs közben hozzájuk csapódott, a színen ismét feltűnő Ábel.
Hatalmas volt a hangulat a Südön, már a meccs előtt egy órával is. Mindenki énekelt, ugrált és örült annak, hogy itt lehet.
A találkozót megelőzően egy hatalmas Dortmund címert ábrázoló drapériát adogattak felfelé a szurkolók egymás kezébe. A címer szinte az egész kapu mögötti részt befedte, majd a helyi fanok készítettek még egy makettet a régi nagy játékosok, sztárok arcképével. Fantasztikus hangulat és látvány volt!!!
A hangulat a mérkőzés 19. percében hágott a csúcspontra. Ekkor ugyanis Schmelzer elment a bal szélen és mértani pontosságú beadását az öt és felesről felugorva a La Panthera becenévre hallgató Barrios a hálóba fejelte (1-0). Mindenki a másik nyakában csüngött, ünnepelt.
A stadionban a szokásos hangulatnál is jobb hangulat volt. Talán köszönhető ez a hatalmas hidegnek is (-16 fok volt a meccs időpontjában), a szurkolók hullámoztak, énekeltek és ugráltak. Leírhatatlan érzés, ezt látni és hallani. Nem véletlenül a világ legszebb stadionjában vannak a világ leghűségesebb szurkolói!!!
A meccs szépen lassan csordogált, a dortmundi fiúk úgy érezték, hogy elég lesz a minimális előny is ezen a délutánon, ezen a nehéz, fagyos talajon.
Egy védelmi hibát kihasználva, majdnem kiegyenlített a Freiburg. Köszönhetően Romannak, a lefújásig megtartottuk minimális előnyünket.
Szólhatott is a Südon, a jól megérdemelt SIEG, azaz győzelem!!!
A csapat a mérkőzés lefújását követően, kis híján hatalmasat hibázott. A szurkolók követelték, hogy együtt ünnepeljék meg a sikert, a fiúk először az öltöző felé vették az irányt. Ezen lépésüket hatalmas füttykoncerttel honorálták a szimpatizánsok. Dedé, mint a csapat egyik legrutinosabb tagja belátta, hogy ennek rossz következményei lesznek és visszahívta a többieket. Béke volt és mindenki együtt ünnepelt.
A találkozó végét követően, mindenki a helyén maradt. Rövidke várakozás után kezdődött az ünnepi program.
Éneklés, lézershow, amit egy közel 10 perces látványos tűzijáték. Fantasztikus élmény volt !
A stadionbeli műsor után ezrek a Westfallenhalléba mentek ünnepelni, mi pedig szép lassan vissza metroztunk a buszunk felé és indultunk volna hazafelé.
Hagennél Dortmundtól úgy 40 kmre, továbbra sem volt fűtés a buszunkban, mi több az első szélvédő is kezdett befagyni. Megálltunk egy benzinkútnál. Kiderült, hogy a fagyálló elfolyik valahol. Rövidke nyomozást követően, előkerült a problémás alkatrész, szétrepedt az egyik műanyag cső.
Szombaton este 9 óra felé járt már és ismét ment a tanakodás, telefonálgatás csakúgy, mint másfél nappal ezelőtt.
A következő verziók merültek fel: A szerviz drága volt, ráadásul hétvége volt stb. Valahogy jussunk vissza Dortmundba, aludjunk ott egy éjszakát és vasárnap este repüljünk haza (hiszen volt érvényes jegyünk). Ez a variáció is el volt vetve többek által, mert semmi garancia nem volt arra, hogy a gép elindul Dortmundból.
Felmerült, hogy vonatozzunk vagy buszozzunk haza. Erre azonban többeknek már nem volt pénze.
Végül jött az a megoldás, hogy megpróbáljunk megcsinálni a buszt. Rövid keresgélést követően a sofőrök találtak egy éppen megfelelő csövet, a szétrepedt pótlására. A beszerelést követően, megállapítottuk, hogy a folyadék már nem folyik el és az ablak sem fagy be elől. Igaz a járgányban továbbra sem volt meleg, de szép lassan útnak indultunk.
Pár megállást követően, vasárnap dél körül érkeztünk vissza a hóval teljesen elborított Bábolnára.
Kisebb vitatkozást, egyezkedést követően kifizettük az útdíját és könnyes, fagyos búcsút vettünk egymástól.
Mindenki átfázva, fáradtan, de szerintem boldogan és legfőbbképpen élményekkel gazdagabban térhetett haza.
Egy klubnak, csak egyszer van 100 éves születés napja. Tehát pótolhatatlan élményekkel lettünk gazdagabbak. Sajnos az időjárás nem fogadott minket a kegyeibe, ezen a hétvégén, de kibírtuk.
Az azt megelőző héten 0 fok körül volt, most meg repkednek a 20 fokok, de nem mínuszban.
Ez van! Tanulság, ne nagyon utazz télen, ha teheted. De én nem bánok semmit, mert jó élmény volt!
Szombaton a jelenlegi listavezető és rekordbajnok lesz a tavalyi év bajnok ellenfele, ami lefordítva annyit jelent, hogy Bayern-Dortmund mérkőzést rendeznek.
Ennek megfelelően a szombati nap a Bayern jegyében fog telni!
Előbb délután a Bayern szurkolói csapata méri össze erejét a mi csapatunkkal (16:00-17:30-ig a Sorin), majd 18:30-tól a Fanclub közös meccsnézést szervez a szokott helyünkön.
Bayern - Dortmund, élőben!
A mérkőzés 2011. November 19.-én (szombaton) 18:30-kor kezdődik!
A helyszín a megszokott:
Gabi kávézó és söröző Bp. IX. Lónyai u. 23.
Várunk minden BVB drukkert a focira is (1091 Budapest, Soroksári út 79-81.) illetve utána a meccsnézésre (szombaton, 18:00-tól)! Gyertek és szurkoljuk ki együtt a győzelmet!
Rövid szünet után újra közös meccsnézés, hiszen a bajnokságban eddig remekül szereplő Werder Bremen csapatához látogatunk. Így nincs más hátra, mint együtt kiszurkolni a győzelmet!
Bremen - Dortmund, élőben!
A mérkőzés 2011. Október 14.-én (pénteken) 20:30-kor kezdődik!
A helyszín a megszokott:
Gabi kávézó és söröző Bp. IX. Lónyai u. 23.
Várunk minden BVB drukkert (pénteken, 20:00-tól), gyertek és szurkoljuk ki együtt a győzelmet!
A buszba való rövid bepakolást követően mindenki elfoglalta rövid időre a helyét. Azért említettem a rövid időt, mert gurultunk úgy 10 percet, amikor először meg kellett állnunk, ugyanis mint a képek is bizonyítják a csapat 80 %-ának könnyítenie kellett magán. Miután folytattuk utunkat és a szomszéd településen felvettük a másik sofőrt is, a buszon remek hangulat alakult ki. Előkerültek a sörök, pálinka, jager és Laci kezében előbukkant a Wörnséktől zsákmányolt whiskey is. Zlotyi a túravezető porondmester, megpróbálta még feljebb tekerni a hangulatot. A dvd-kel szemezgetett, hogy mit is nézzünk. Talált is két klasszikust a Védd magad! és a Vitathatatlan 2 című filmeket. Nagy filmek lehetnek, ugyanis az előbbit december 23.-án, utóbbit pedig január 6.-án vetíti a Film +. Tehát, aki a nagy beszélgetés során lemaradt az izgalmakról, bepótolhatja az élményeket.
